Kedves Lelkiatya!
Végzett, gyakorló jogász vagyok és hithű katolikusként mindig is érdekelt a kánonjog. Tudna abban segíteni, hogyan kell elindulni, mik a feltételek, mikor kell jelentkezni, helyileg hol tanítják, mennyi idő, milyen költségei vannak és mennyi ideig tart a képzés?
Utána van-e lehetőség a gyakorlatban is hasznosítani a tudást vagy elhelyezkedni ezen a területen?
Nők egyáltalán jelentkezhetnek-e?
Levelezőn tudnék járni, gondolom Bupapest az oktatás színhelye.
Köszönettel a válaszért!
Azt javaslom, személyesen érdeklődjék. Két telefonszámot tudok Önnek megadni:
06 1 4297217 vagy: 06 30 4983705
Kedves Lelkiatya! Milyen Görögkatolikus programok lesznek felnőtteknek és nem.csak ifjúságnak a DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN? A DUNÁNTÚLI Görögkatolikussag is szeretne programokat!
Válaszát köszönjük!
Szentendre: 2023. szeptember 10, Egyházközségi nap
Szentkúti búcsú: 2023.szeptember 23.
Dunaújváros: 2023.10.24.-28 adventi kirándulás Máriacellbe
Veszprém: 2023. november 3-4, kántorok találkozója.
Egyelőre ennyit sikerült összeszedegetnem.
Kedves Lelkiatya!
Amikor azt a tanácsot kapjuk,hogy imádkozzunk értük.
Az azért ( is) van mert azáltal Isten betud lépni,segíteni,ha nem imádkozunk mi történne rosszra fordulna a sorok,elkárhozhatna is ?
Köszönöm, ha segít ezt megértenem.
Köszönöm szépen!
Hogy mi miért történik a világban, azt mi nem tudjuk föltérképezni. Vannak elképzeléseink, vannak következtetéseink, de tévedhetetlen állításokat botorság volna megfogalmaznunk. Annyit tudhatunk, hogy az imádságunk számít, hogy Isten is számít rá, és egymástól is jó, ha számíthatunk az imádságos segítségre. Ennek eredményessége azonban nem mérhető, nem tekinthető numerikus adatnak = amennyit beletettem, annak megfelelő eredményt várhatok tőle. Annyit tudhatunk bizonyosan, hogy az egymásért való imádság erősíti a szeretetköteléket. Azzal is, akiért imádkozunk, s azzal is, akihöz imádkozunk. Ha többen imádkozunk valakiért vagy többekért, akkor ez a szeretet kapcsolati háló még erősebb, még sokszorozottabb. Azu üdvösség vagy kárhozat döntése is rejtett előttünk. De ez jó is, mert nem áll módunkban fölmérni, hogy valakiért még "érdemes-e" imádkozni, vagy már úgyis elkárhozik, minek strapálnánk magunkat. Ilyen nincs. Mindenkiért érdemes imádkozni, s akikért csak tudunk, tegyük is. Ez a mi dolgunk. Aztán, hogy ez odaát hogyan működik, majd akkor fogjuk megérteni, ha mi is odakerültünk.
Kedves Lelkiatya!
Első gyermekünk,a legnagyobb az idén kezdte a kollégiumot.
Tanácsot szeretnék kérni!
Hozta a könyveit,vettem füzeteket elkezdtem beborítani,az volt bennem legyen szép ,rendezett.
Kértem ,hogy ne firkálgassa már össze,tavaly sokat szóltam rá,óborzalom volt ahogy kinéztek a füzetei,de mondta neki az úgy tetszik,amúgy is az az övé ,van amikor órán unalomból firkálgatta.
Rám szólt kissé dühösen, hogy ne irogassak már rá annyit messengeren, hogy mi újság,már az első napon.
Mondtam neki mert rosszul is esett jó akkor semmit nem írok,majd írsz te ha kell valami ,vagy bármi.
Tudom lekell válnia, új élethelyzet neki ,de ez így normális, hogy megkér ne irogassak neki?
Nem is tudom, hogy bírja ki,hogy semmit nem tud rólunk,meg misem, persze pénteken jön ,látjuk beszélünk.
De sokszor olyan szemtelen velem, rendesen fáj ahogy beszél velem ,az a kamaszos stílusa is.
Köszönöm a segítséget, tanácsot!!
Egyrészt nagy kár, hogy nem kisiskolás korától vette rá arra - akkor még lehetett volna - hogy a füzeteit, könyveit ő maga csomagolja be. Akkor jobban beléivódott volna, hogy ez az élet rendjéhöz hozzátartozik. Most már ezen nehéz lesz változtatni. Majdnem azt mondom, ne is próbálkozzék vele. Sokkal fontosabb, hogy Önök között meglegyen az őszinte, jó viszony, mint az, hogy milyenek a füzetei. Ne azért legyen gondos, hogy meg ne szólják, hanem ezen keresztül tudná a rendre megtanítani a fiát. Ha a füzetek már ilyenek, keressen más utat, hogy a rendre, az igényességre megtanítsa! Nagyon fontos, hogy a kamasz gyermek szülei sohase sértődjenek meg a gyermekük viselkedése miatt. Az mire volna jó? Az a mi felnőttes érzelemvilágunk ráborítása a gyermekre, akinek nem erre van szüksége, hanem nagy megértésre, feltétel nélküli szeretetre. Vigyázat, ez nem azt jelenti, hogy nem kellene rendet, fegyelmet követelnünk tőlük, csak ennek módját roppant körültekintően kell megtalálnunk. Ne az Ön érzelmi igényeit vetítse rá a gyermekére, hanem nyitott szívvel figyelje, hogy neki mire van szüksége. Igen, általában jóval kevesebb szülői kapcsolatra, mint korábban, s mint a szülő szeretné. El kell fogadni, hogy ebben a korban az önkeresés sokkal inkább a kortársakkal való kapcsolatban bontakozik tovább. Mit tegyen a szülő? Netán hagyja teljesen magára a lázadó kamaszt? Szó sincs róla! Csak ehhöz kell nagy figyelem, érzékenység, igazán a gyermekre figyelő szeretet, hogy mikor van nyitva az ő szeretetkapuja. Van, amikor az ő részéről is egészen tágasra nyílik. Ha akkor a szülőtől, mondjuk a korábbi viták szülte sértődöttség miatt elutasítást kap, az nagyon súlyos hiba. Meg lehet mondani neki, jó, ha tud a gyermek arról, hogy a szeretetlen viselkedése fáj. Ebből tanulhatja ő is a helyes szeretetet. De ne feledjük, hogy a felnőtt ember, a maga élettapasztalatai alapján sokkal többet erről, mint ő. Ennek megfelelő bölcsességgel kell kezelnünk az ő viselkedését, szeretetben való, vagy inkább annak hiánya miatti botladozásait.
Kedves Lelkiatya!
Isten mindent tud lát előre?
Hogy lehetne nyugodt egy édesanya,ha látja,hogy fia megy a saját feje után,majd ő tudja,persze én már tudom ,az hova vezethet,nem jóra...
Maradjon a remény,a legvége a sok bűne ellenére még szép lehet?
Mert Isten látta a sok bűnét,de látja a legvégét is a történetnek....
Köszönöm atyám.
Igen, kedves Édesanya! Isten végtelen irgalma a mi végső reményünk. Isten mindenből ki tudja hozni a maga akaratát, minden rosszat áldássá tud formálni. Sokszor ehhöz nagyon sok időt hagy, ez meglehetősen próbára teszi a mi reményképességünket. Van, hogy egy egész élet kell ahhoz, hogy az elrejtett jó dolgok beérjenek, és legyőzzék a sok látványos rosszat. Ha az édesanya aggódik, ezt természetes. De keresztény emberként nem aggódnia kell, hanem nagy hittel imádkozni érte. Megmentheti az édesanya imádsága a gyermekét.
Tisztelt Lelkiatya! Milyen ifjúsági programok lesznek még az éven?
Az alábbi két program már biztos:
Október 7. Ministráns és hivatásgondozó nap, amelyet idén a Nyíregyházi Egyházmegye szervez a nyíregyházi Szent Miklós iskolában.
November 10-12. OGIF lelkigyakorlat. Ez talán Máriapócson lesz.
Az októberi találkozóról kicsit bővebben:
A három egyházmegye ministránsreferensei október elejére egy metropóliai ministránstalálkozót szerveznek, melynek időpontja: 2023.10, 6-7. (péntek délutántól szombat délutánig), helyszíne pedig: Nyíregyháza, Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola.
Ez a találkozó egyben a 2024. július 29 és augusztus 2 közötti római nemzetközi ministráns találkozó előtalálkozója is lesz, így a metropóliai találkozóra is azon ministránsok jelentkezését várják, akik 2024 július 29-ig betöltik a 14. életévüket.
3. Más programokat is terveznek, de azok még kidolgozás alatt állnak.
Kedves Lelkiatya!
Római katolikusok vagyunk!
Kisfiunknak volt a hétvégén a keresztelője.
Sajnos kint felejtette a férjem az autóban a keresztelői emléklapot,rajta a gyertyával.
Egyszer eszembe jutott behozom már,de utána belefogtam másba is,és én is elfelejtettem.
Sajnos mivel meleg volt bent a kocsiban a gyertya megolvadt ,ugye nem teljesen ,de jóval puhább lett,beleállítottam egy tálkába ,másnap vettem észre, hogy elfordult,meghajolt nem mertem piszkálni szépen eltettem így.
De most meg az jutott eszembe mi van ha ez nagy baj,nem voltunk figyelmesek,kértem Istent ne haragudjon rám ezért.
Tényleg sajnálom.
Nagy bajt követtünk el?
Köszönöm!!
Semmi nehézséget nem jelent. Ilyen kis baleset bármikor előfordulhat. Megvan a módja, hogyan lehet az ilyen gyertyát visszaegyengetni. De ha nem teszik, akkor is érdekes és szép emlék marad majd erről a napról.
Isten soha nem haragszik! Ezt fontos megértenünk!
Dicsőség Jézus Krisztusnak! Kedves Lelkiatya! Azt szeretném kérdezni, hogy tudna-e olyan könyvet ajánlani amiből a görögkatolikus zsolozsmázást meg lehet tanulni? Van több görögkatolikus imakönyvem (Dicsérjétek az Urat!, Emeljük föl szívünket!), de azokban számomra nem átláthatóak a változó részek, illetve a dallamok sincsenek benne. Köszönöm válaszát!
Sajnos, ezt könyvből nem lehet megtanulni. Érdemes minél többször bekapcsolódni ezekbe a zsolozsmákba, akár a közvetítéseken keresztül is, illetve valamelyik atyától egy kis eligazítást kérni. A rendszeres imádság tanít meg jól imádkozni. Erre tudom Önt is buzdítani.
Kedves Lelkiatya!
Hogyan helyes értelmezzük a következő boldog mondast Krisztustol?
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Mt 5,6
Válaszát köszönöm!
Az ószövetségi irodalomban szép szövegeket találunk arról, hogy a bölcsesség milyen értékes dolog. Például a Prédikátor könyve 7-8. fejezete erről elmélkedik. Péld 2,1-12 vagy a 8. fejezet és még sok más bölcsességi könyv részlete beszél arról, hogy keresni kell a bölcsességet. Ráadásul a Péld 8, 22-31 szakasz a megszemélyesített Bölcsességről szól, amelyet akár magával Jézussal is azonosíthatunk. Tehát, aki keresi a bölcsességet, az Jézust keresi, aki maga a Bölcsesség. Vannak, akik közömbösek, akiket nem nagyon érdekel, hogy mi az igazság, hogy milyen az élet, miért él az ember, stb. Az ilyen közömbös, langyos emberek sohasem lesznek igazán boldogok. Akik viszont keresik, éhezik és szomjazzák az igazságot, azok meg is találják, akár itt, a földön is, de még inkább a mennyben, hiszen mindig is Krisztust keresték. Alapvetően erre a fáradhatatlan Krisztus-keresésre, Isten-keresésre vonatkozik ez az éhezés és szomjazás. Nyilván azok a boldogok, akiket ez hajt az életben.
Tisztelt Lelkiatya!
Sajnos az egyházközségünkben egy olyan pap van, akivel nem nagyon vagyunk megelégedve. Ennek az oka az, hogy csak a "kötelezönek mondható" feladatait végzi el (pl. misézés, keresztelés stb.), semmilyen közösségépítő, közösségerősítő dolog, program stb. nem lelhető fel. Ennek hatására az egyházközség létszáma fokozatosan csökken. Többen elmennek vagy elmentek pont ezek az okok miatt. Nagyon rossz látni, hogy egy korábban erős egyházközség ennyire leépült. Mit tudnánk tenni annak érdekében, hogy újra minden a rendes és jó kerékvágásba térjen vissza? Szeretnénk, ha ez az egyházközség újra a régi, jó fényében tündökölne.
A hívek összefogása, imádsága, áldozatvállalása szükséges ehhöz. Vannak afrikai közösségek, ahová a pap évente csupán néhány alkalommal jut el. Nem a paptól kell várni az egyház építését. Hogy egyházunkban kevés a pap, ez ne kesergésre, hanem cselekvésre késztessen bennünket. Ön olyan ember, akinek fáj az egyháza gyöngülésének látványa. Ne várjon semmire és senkire, lépjen a tettek mezejére. Ez elsősorban az imádságot jelenti. Először egyedül, még jobb, ha a családjában indítsa el az imát a közösségükért. Majd hívjon maga mellé társakat, közösen imádkozzanak saját közösségükért. Az imádság során beszélgessenek - de nehogy ahelyett! - beszélgessenek a lehetőségekről: mit tudnak tenni a pap nélkül. Imádkozzanak az atyáért is, de most elsősorban a saját közösségükért. Önöknek kell visszaépíteni az egyházközség régi erejét, visszahozni régi fényét.
Tisztelt Lelkiatya!
Egy idézettel kezdeném Szent Maximosz hitvallótól:
,, Tehát ha meg is van bennünk a fogadott fiúság Lelke, vagyis az a mag, amely az újjászületőket az őket nemző Isten hasonlóságára formálja, de esetleg nem adjuk át neki akaratunkat minden ellenkező hajlamtól és irányultságtól mentesen, akkor emiatt még vízből és Lélekből újjászületve is tudunk szándékosan bűnt elkövetni. Ha viszont a víz és Lélek hatásának befogadására akaratunkat tudatosan előkészítjük, akkor már a misztikus víz valóban végbevihette a gyakorlati tevékenységgel a lelkiismeret megtisztítását, s egyúttal az elevenítő Lélek is végrehajtotta bennünk a tapasztalati tudás révén a szépség valódi tökéletesítését."
Hogyan tudom hát átadni az akaratomat az Úrnak? És hogyan tudom felismerni az Ő akaratát?
Köszönöm. Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Szent Maximosz igen pontosan írja le ezt a folyamatot. Az első, hogy az akaratunkat tudatosan készítsük elő. Az akarat az áteredő bűn miatt hajlik a rosszra. Ezt föl kell ismernünk, erről tapasztalatot kell szereznünk. Mégis szabad akaratunk van, tehát képesek vagyunk tudatosan a jót tenni, vagy legalábbis a jóra fölkészülni, a jóra törekedni. Ez a mi akaratunk körébe tartozik. Az ebben való kitartás hozhatja meg - hosszabb távon - a lelkiismeret kitisztulását. Hiszen a rosszrahajló akarat miatt a lelkiismeretünk sem mindig makulátlan, van, hogy félrevezet. Azt folyamatosan meg kell tisztítani. A lelkiismeret tisztulásával válunk egyre fogékonyabbá a Lélek ajándékainak befogadására, egyre tisztábban látjuk Isten ajándékait, és ami még fontosabb, az akaratát is. Így tisztul a tudásunk, s egyre szebbnek látjuk az Isten alkotta világot, benne saját életünket. Így tökéletesedik bennünk a szépség, amely nem külső adottság, hanem a belső látásunk eredménye. Pontosabban szólva Isten már átadott ajándéka, de csak a megtisztult lelkiismeret, a lelki megtapasztalások eredményezte tudás nyitja föl rá a szemünket.
?Álpróféták és álkrisztusok fognak fellépni, és nagy jeleket és csodákat visznek végbe, hogy megtévesszék, ha lehet, még a választottakat is.?Kedves Lelkiatya! Kik azok a választottak? Előre el van rendelve, hogy ki üdvözül és ki nem?
Jézus maga mondja egy helyütt: Sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak (Mt 22,14). Azt lehet mondani, mindenki hivatalos, hiszen Isten mindenkit meghív az üdvösségre: "Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön" (1Tim 2,4). A választottak azok, akik válaszolnak is Isten meghívására, félő, hogy nem mindenki. Tehát a Krisztus-követők a választottak. Akiket azonban szintén meg tud téveszteni a gonosz. Ezért figyelmeztet Szent Pál: "Aki áll, ügyeljen, nehogy elessék!" (1Kor 10,12). Isten mindenkiről tudja, hogy üdvözül-e vagy elkárhozik. De nem ő rendeli ezt el, hanem ki-ki magának választja vagy rakja össze a sorsát. Isten előre tudása nem azonos az ő eleve elrendelésével.
Kedves Lelkiatya!
Négy gyermekem van ,itthon vagyok velük, mert a legkisebb 16 hónapos lesz .
Egyre jobban azt tapasztaltam, nincs türelmem hozzájuk, idegbeteg,feszült vagyok,nyári szünetben ugye mind itthon volt a 3 tesó,de alig lehetett velük bírni,hiába voltak délután edzések ,napközben a nagy meleg miatt sokat voltunk bent,állandóan marták egymást ,piszkálódás,a nagyobbik gyerektől ha kérnek valamit olyan stílusban szól,hogy az csak na....
Tudom kamaszodik de akkor is.
Szomszéd asszony is mondta náluk is ugyanez van ,nem bír velük,bár ott más a helyzet mert nevelőszülők.
Férjem szerint ha jön a suli nekem is könnyebb lesz.
Minden nap úgy kelek ma türelmes leszek,de mindig van valami ami után már robbanok!
Olyan szép ajándék anyának lenni,de nem gondoltam kisbaba korukban ez ilyen nehéz is lesz!!
Elmondjuk szépen nekik a szabályokat nincs bent labdáját,hát ugyanúgy megcsinálják ,amikor meg kiabálok,az nem tetszik nekik.
Volt ,hogy kikaptak mikor nagyon rosszalkodtak,de az sem segít,semmit sem.
Sőt ,még nekem van utána lelkiismeret furdalásom.
Férjem szerint van olyan helyzet amikor nem működik a kedvesség,határozottan keményen kell fellépni megmondani,na eddig volt nincs tovább vagy vállald a következményt,egyet értek ,de egyszerűen nem értenek a szóból,nem mindig mert őszintén szólva van amikor jönnek,segítenek,ügyesen,de már arra is gondoltam lehet akkor a legrosszabbak ha unatkoznak.
Ön mit tenne ha anyuka lenne ?
Köszönöm szépen!!
Igen, az unalom is erősen készteti a gyermekekben az indokolatlan agressziót. Hiszen tele vannak energiával, mozgás igényük magas. Lehetőleg minél több élményt kell nekik adni vagy feladatot. Menjenek el együtt kirándulni, legyen közös, testileg is megpróbáló élményük, vagy vonja be őket valamilyen házimunkába, a lányokat vasalásba, a fiúkat keményebb kerti vagy ház körüli munkára. Ebben is érdemes leleményesnek lenni, mint Huckleberry Finn. Igaz, most már az iskola kezdődik, de azért ezeket a tanácsokat érdemes megszívlelni. Szóval, minél több lekötöttség, minél több közös élmény, ezek formálják a gyermekek, fiatalok személyiségét és a családjuk közösségét is.
Kedves Lelkiatya!
Elképzelhető,hogy azért is több a vita köztem és a fiam közt ( középiskolás lesz) mert ő fiú és én nő?
Ma amikor próbáltam vele komolyan beszélni, azt mondta vannak dolgok,amiket nem értek pl lányok terén,meg másban sem mert mi ő és én másként gondolkodunk dolgokról.
Más a nemünk ezért van amit velem nem akar megosztani,úgy sem érteném meg őt,és mondott egy hibámat, hogy azért se akar velem beszélgetni, mert sokat beszélek apukája egy mondat lényegretörően,én meg percekig leragadok egynél és csak mondom,vagy annyira beszélek, felépítve a mondandóm,hogy a mondat végén van csak a lényeg, neki ezt semmi kedve hallgatni,legyek lényegretörő.
Valóban ilyen vagyok....Mondtam változtatok .
Lehet ez gond,hogy anyukaként nem tud kapcsolódni úgy hozzám mert ő fiú és más foglalkoztatja ?
Mondtam nekem se tetszett ha apukám nem engedett el bulizni ,de nem lázadtam szólogattam be ,mint ő erre is mondta de te lány vagy ,a fiúk keményebben,másak!!
Mondtam a férjemnek vannak dolgok amiben ő kell,mert egymás közt jobban átbeszélik.Lány témát is,mert van egy lány aki tetszik neki.Nem volt még barátnője.
Ön mit gondol?
Köszönöm szépen!!
Ez inkább csak ürügy. Egymás meg nem értésének alapvetően nem ez az oka, hanem az, hogy a fia olyan korba, lélektani helyzetbe került, amikor lázad a szülők ellen. Ilyenkor, ezekben a vitákban meglehetősen kíméletlenül előveszik, amit csak tudnak. Biztosíthatom Önt, hogy egykor az ő felesége is ilyen lesz majd, de ezt csak 20-30 év múlva hozza föl neki. Van fiú, aki az apjával, van fiú, aki az anyjával tudja jobban megbeszélni a dolgait. Valószínű, Ön többször is előveszi a fiát ezek miatt a dolgok miatt, mint az édesapja. Ezért is tud ezzel érvelni. Viszont, ha már ilyet mondott, akkor valóban most az édesapának jut a komolyabb szerep. Beszéljen ő vele, és fontos, hogy erősítse, ő is ugyanazt gondolja, mint Ön. Ezt előtte, persze, egyeztessék! Szóval, ne szomorkodjék emiatt, az ilyen feszültségek szinte elkerülhetetlenek ebben a korban. Legyen nagyon türelmes, megértő a gyermekével! Ilyenkor leginkább erre vágynak, még ha nem is mondják ki. Mutassa ki iránta édesanyai szeretetét. Most ezzel tud rá hatni, nem a szavaival, tanácsaival.
Kedves Lelkiatya!
Vasárnap lesz a kisfiúnk keresztelője.Már nagyon várom!!
Jön a család,rokonság akit szeretettel meghívtunk rá,majd az azt követő családi sütizésre,kávézásra,családi beszélgetésre.
Sajnos megtudtam,ma anyósomtól,hogy a sógorom és a neje már biztos,hogy nem jönnek ,mert házfelújításban vannak éppen és hétvégén érnek csak rá segíteni,haladni vele.hétköznap munkahelyen vannak!
Azt megértem ,hogy haladni kell munkahely mellett,meg most tud menni az egyik szakember is,de én most nagyon elszomorodtam,hogy nincs a Vasárnapi napjukból reggel jó fél órájuk a keresztelői szertartásra? Mert a mise után kereszteli most meg az atya ,tehát maga csak a keresztelőre is elég lenne jönni,ami azért nem hosszú,de ezt ők is tudják pedig.
Nem is az ,hogy haragszom rájuk,hanem rosszul esik,elszomorít,hogy fontosabb a ház mint a testvére kisfiának a keresztelője,mert végülis így is értelmezhető....
Egyébként sem járnak misére,csak ha volt pl másik gyermekünknek az elsőáldozása,de csak azért mert elhívta mert ő a keresztapja,de attól most is eljöhettek volna .És gyorsan visszamentek volna dolgozni otthon!
Hogy kezeljem jól ezt a helyzetet?
Köszönöm szépen!
Imádkozzék értük, mert nagyon rászorulnak! De ne tegyen szemrehányást nekik! Szerintem nem is értenék, s csak viszály lenne belőle, meg Ön sincs előrébb egy mákszemnyivel sem, ha megharagszik emiatt rájuk. Hangsúlyozom, ez elsősorban nekik rossz, nem Önnek. Legyen tehát velük megértő, hiszen a mi Mennyei Atyánk is megértő velünk. De azért csak imádkozzék értük, hogy valamiképp fölismerjék, mekkora kincs a hit!
