Szent Meletiosz, Nagy Antiochia érseke

Az Kis-örményországi Melitinéből származott keresztény szülőktől. Szebasztei püspök lett (358-ban), de az ottani zavarok miatt visszavonult a szíriai Bereába. 360-1. telén meghívták őt Antiochia metropolitai székébe, de trónra lépése után nem sokkal az ariánusok száműzték. Csalódtak ugyanis benne, korábban azt hitték róla, hogy ő is ariánus. Helyére a számukra megbízható Euzoioszt szentelték. Csak az aposztata Iulianus császár idején (362-ben) foglalhatta el újra a helyét.
362-ben Alexandriai Szent Atanáz tisztázni akarta az antiochiai egyház helyzetét, de az ott átutazó cagliari Lucifer püspök megelőzte, s az ellenpárt vezérét, a fél-szabelliánusokkal rokonszenvező és Róma bizalmát élvező Paolinoszt szentelte föl püspökké. Így a városnak egyszerre három püspöke is lett. Jóllehet mind Atanáz, mind a három nagy kappadókiai püspök Meletioszt tekintette az egység zálogának, Róma hallgatott, s a város helyzete így megoldatlan maradt.
Meletioszt közben száműzte Iulianus és Valens császár is, s így csak 378-ban, I. Theodosius császár idején tudott visszatérni Antiochiába, aki véget vetett az ariánusok uralmának. Ő hívta össze a II. Egyetemes (Konstantinápolyi) Zsinatot. A császár, miután bővebb információk birtokába jutott, elismerte Meletiosz tisztességét és tiszta hitét, s ezért őt nevezte ki a zsinat elnökévé. Ennek során halt meg 381-ben.