Szent Fótiosz és Anikétász vértanúk

Anikétosz vértanú Nikomédiában volt egy sereg katona vezére. Amikor kitört Diocletianus császár keresztényüldözése, Anikétosz bátran elment a császárhoz, kereszténynek vallotta magát, megrótta a császárt a bálványok tisztelete miatt, és hogy ártatlan keresztény embereknek ontja ki vérét. A haragvó császár megverette, úgy, hogy kilátszottak csontjai. Azután a vadállatok elé dobatta, de azok nem nyúltak hozzá, ő eközben imádkozott. Imádsága alatt földrengés támadt, melynek következményeként a bálványtemplom a város falainak egy részével együtt leomlott, és sok pogányt megölt. A császár ezek után megparancsolta, hogy fejezzék le a vértanút. A hóhér, aki kihúzta kardját, érzéketlenül földre esett. Ezután próbálták Anikétoszt égetni, de a tűz kialudt, beledobták olajba, de az meghűlt. Ekkor Anikétosz unokaöccse Fótiosz üdvözölte őt, és megszégyenítette a császárt. Akkor Fótioszt megkötözték, a hóhér feléje emelte kardját, de a hóhért ölte az meg. Eközben nagy kemencét építettek, hogy abba dobják a vértanúkat. Elsőnek Fótiosz és Anikétosz ment bele, utána több más keresztény is. Imádsággal az ajkukon mindnyájan meghaltak 306 körül. Nevüket említjük az olaj megáldásának és a kisebb vízszentelés imájában.