a katolikus egyházban kit szólitunk Atyának ?
Így, nagy kezdőbetűvel írva egyedül a Mennyei Atyát szólíthatjuk. A katolikus egyházban a papokat gyakran atyáknak nevezzük. Ez az apának a régies változata. Régen a gyermekek az édesapjukat is atyámnak szólították. Ez azt jelenti, hogy a fölszentelt papok egyben lelki apák/atyák is. Amikor Jézus kereken azt mondja, hogy Atyának se szólítsatok senkit a földön (Mt 23,9), ezzel arra utal, hogy senki ne akarjon mások fölé kerekedni. Ekkor arról is beszél, hogy ne hívassátok magatokat rabbinak, ne hívassátok magatokat tanítónak, ...mert aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják (Mt 23,12). Ez Jézus szavainak a lényege, nem pedig az, hogy ne használjuk az atya szót.
Kedves Lelkiatya!
Nagyon sok fájdalommal szembesülök mostanában.A szüleimmel nincs jó kapcsolatom.Ha nincs feszültség közöttünk,akkor minden olyan egyhangúan folyik,senki semmivel nem törödik és ebböl már nagyon elegem van!A vitákat le se lehet tisztázni,mindig minden a szönyeg alá van seperve,és látszólag minden jól van,kommunikálunk egymással hétköznapi,felszines szinten,még ujra nem jön a vita.Évekig úgy éltem,hogy elnyomtam magamban az érzelmeimet,de egyszer csak elkezdtek kitörni belölem.Ami nagyon zavar a szüleimmel kapcsolatban és kiváltja ezeket a régi sérelmeket,az az,hogy iszogatnak is.Édesanyámnak az utóbbi esetkor meg egyszer más alkalommal is mondtam,hogy ha ilyen viselkedést látok,legszivesenbben megütném,vagy elmennék valahova,hogy en is lássuk egymást.Meg ehhez hasonló durva dolgokat mondtam.Tudom elvetettem a súlykot...de nem tudom magam kontrollálni a szavak szintjén,meg néha dühöngök és csapkodom is azokat a dolgokat,amik a kezembe kerülnek,hogy levezessem a feszültséget.Nagyon sok a belsö seb bennem,és nem tudok megküzdeni velük,megoldani öket.Bántottak a múltban is dolgok,mindig semminek éreztem magam,régebben,ha nem akarták,hogy valamit megtegyek akkor elijesztgettek a dolgoktól,mert akkoriban nagyon befolyásolható voltam.Lehet nem tudatosan csinálták,de sokat ártottak vele.Nagyon bizalmatlan voltam emitatt,mindennel és mindenkivel szemben.Évekig a lelki kinok poklát éltem át,és nem tudott róla semnki.Nem volt jó anyaképem,számomra az édesanya nem a melegséget,az otthont jelenti,hanem a ridegséget,nemtörödömséget,elutasitást...ezért volt az hogy sokszor ragaszkodást éreztem idösebb nök vagy barátnök iránt,mert valószinüleg az anyai szeretetet,megértést,mehitt beszélgetést szerettem volna pótolni.Úgy érzem mostmár lépnem kell,nem maradhatok ebben,mert igy sohasem fogok tudni teljes életet élni.A másik nemmel sem tudok jó kapcsolatot kialakitani.Munkám van,ahol szintén nehézségeim vannak,és nem is nekem való az a környezet,de egy jo eszköz a céljaim eléréséhez.A fizetésemböl még nem tudnék külön menni,ha külön is mennék,nem szeretnék itt maradni ezen a környéken.Van némi félretett pénzem,abból talán eltudnék menni valahová.Valamilyen közösségbe gondoltam elvonulni egy idöre belsö gyógyulás és az életemben lévö dolgok helyrerakásának szempontjából.Úgy érzem távolodnom kell innét,több negativ mint pozitiv dolog történt velem mostanában.A legjobb barátnöm is,akit növéremként szerettem,kést döfött a szivembe.Nagyon megviselt ez a dolog is.Hamarosan egy zarándokutra megyek,talán ott sikerül átgondolni ezeket a dolgokat.Ön mit gondol erröl?Tanácsát és útbaigazitását kérném.Elöre is köszönöm!
T.B
Kedves T.B!
A zarándoklat nagyon jót fog tenni Önnek. Istennek hála, hogy adódik ez a lehetőség. Jól érzi, hogy lépnie kell. Valójában lelke érlelődésének folyamatát éli meg, egyre tisztábban látja önmagát, a helyzetét, a sebeit, a lekötöttségeit. Emiatt vágyik egyre erősebben egy szabadabb életre. Ez teljesen természetes vágy, és követendő is. Már most is keresse a módját, hogy merre tudjon indulni. A zarándoklat is ennek az indulásnak legyen az első lépése. Ne aggódjon, hogy merre és hová. Bízzon Istenben, és Tőle kérjen útmutatást. Ha kicsit távolabb kerül a szüleitől, akkor egy idő után újra jobban fogja tudni őket szeretni. Ez is fontos, hogy ne hordozzon indulatot, neheztelést velük szemben. Ez most még nem könnyű, nem is ezzel kell most foglalkoznia. Sokkal inkább azzal, hogy hogyan építi fel az új, saját életét. legyen bátor, és Istenre hagyatkozó. Ehhez is kérjen erőt a zarándoklat során.
Kedves lelkiatya
Sok helyen olvasható hogy a pápa az Antikrisztus, sok katolikus testvérünk is hajlik erre, mi lesz így velünk ha a főnk nem az igaz oldalon van?
Ha nem rosszindulat mondatja ezt valakivel, akkor csak nagyfokú balgaságnak lehet tekinteni az effajta beszédet. Ferenc pápa új színt hozott, új hangot ütött meg az Egyházban, de mind tanításában, mind pedig életvitelében elődeihez és az Anyaszentegyházhoz teljesen hű főpásztor ő is. Egyáltalán nem szabad hagynunk, hogy a média, amely sokszor tudatos ferdítéssel válogat a pápa szavaiból, félrevezessen bennünket ezen a téren. El kell olvasni azokat a rövid homiliákat, hosszabb beszédeket, legutóbb kiadott pápai buzdítást (Evangelii Gaudium), amelyek valóban tőle származnak. Ezekből egy nagyon mélyen gondolkodó, érzékeny lelkületű igazi főpásztor személye rajzolódik ki. Őrá kell figyelni, nem másra.
DJK!
Kedves lelkiatya!
fel kellene vennem a dámóci szerzetesapácákkal a kapcsolatot.. estleg telefonszámot nem tudna ?rni? Nagyon fontos lenne...
Válasz?t köszönöm
Judit
Nem könnyű felvenni velük a kapcsolatot, de ezen a közvetítő számon érdeklődhet: 30/7404444.
Tisztelt lelkiatya!
Láttam egy filmet ahol a nagymama azt mondta a kislánynak mielőtt meghalt,hogy:Neki képessége van rá,hogy megérintse a körülötte levő embereket.Azzal,hogy segít nekik örömet szerez nekik,de ez a képesség átok is lehet mert úgy felemésztheti őt,hogy nem marad belőle semmi a maga számára épp ezért ígérje meg,hogy mélyen magába nézzen,hogy kiderítse,hogy ki ő.
Mire akart ezzel utalni a nagymama?
Nem olyan könnyű ezt értelmezni. A történet egészét nem ismerve nehéz kitalálni, hogy a film írójának vagy rendezőjének mi lehetett a szándéka ezzel az üzenettel. Amit mondani tudok, nem egyéb, mint az én magyarázatom.
Ha valakinek képessége van megérinteni az embereket - gondolom, a szívükön érinteni őket -, és ez nekik örömet jelent, ez azt jelentheti, hogy képessége van megérteni őket, a szívükbe látni, és ezáltal úgy szólni hozzájuk, hogy azzal segít megérteni saját magukat. Nagy lelki emberek rendelkeznek ezzel az adottsággal. Az is igaz lehet, hogy aki már ilyen lelki mélységre jutott, az már nem önmagáért él, hanem minden erejével azon van, hogy másokon segítsen. Kár, hogy ezt átoknak nevezi a nagymama. A világ szemében lehet, hogy annak tűnik, holott a legnagyobb boldogság fölemésztődni mások szolgálatában.
Az utolsó tagmondat nehezebben értelmezhető. A kislány feladata az, hogy kiderítse, kicsoda ő maga, avagy kicsoda a nagymama? Lényeg, hogy érdemes keresni és megérteni ennek az adottságnak a lényegét, akárki is hordozza.
Én erre gondolok, de nem biztos, hogy a nagymama is erre gondolt.
Középkorú katolikus hajadon nő vagyok.Hogyan lehetek görög katolikus apáca?Kérem a Tisztelendő Urat Válaszőljon.Köszönettel:Emilia
Kedves Emilia!
Javaslom, hogy keresse fel a máriapócson élő nővéreket. Telefonszámuk: 42/385-547 vagy 30/7483114
Nagyon sokszor önkielégitek és nem tudom abbahagyni nagy bun ez ?
Kedves M.!
A bűnt nem azért kell elkerülnünk, mert tilos, főként nem azért, nehogy büntetést kapjunk érte. Azért tanít minket Isten a helyes életre, mert ezzel vezet előre. Mindaz, ami Isten akaratával ellenkezik, az hátráltat bennünket ebben az előre jutásban. Ezek a bűnök, s ezért kell kerülnünk ezeket, hogy ne hátra, hanem előre haladjunk. Az önkielégítés - a szó maga is elárulja - saját öröm keresése, ráadásul eléggé alpári, lecsupaszítottan testi öröm ez. Az emberben azért is marad lelkiismeretfurdalás, mert éppen ez önző és lecsupaszított volta miatt sohasem ad igazi örömet, csak pillanatnyi jóérzést. E beteljesületlensége, és alantassága miatt pedig mindig többet és többet követel. Nem ad teljesség élményt, ami a szexualitásnak, mint isteni ajándéknak egyik különleges adottsága - amikor azt helyesen, a házaséletben élik meg. Mindenképpen javaslom, hogy keresse a módját annak, hogy kiszabaduljon ennek bűnnek az ördögi köréből. Ha már néhányszor sikerül leküzdeni, ez mindig egy kicsi erőt ad a következő támadáshoz. Tekintsen Jézusra, hívja segítségül az Ő nevét a küzdelemben. Javaslom még, hogy forduljon imádságban Magyar Mózeshez, aki a férfiúi tisztaság vértanúja és védőszentje. Nekem is ő szokott segíteni az ilyen jellegű küzdelmekben.
Kedves Lelkiatya!
Zarándokútra készülök hamarosan.Azt szeretném kérdezni,hogyan lehet helyesen felkészülni erre?Van balami különleges módja a felkészülésnek ha egy Mária kegyhelyre tervezünk zarándokolni?
Válaszát elöre is köszönöm!
Nagyon jól teszi, hogy megpróbál komolyan készülni rá. Persze, mindenre nem lehet felkészülni, hisz a zarándoklatnak épp az a lényege, hogy nem tudjuk, mi vár ránk, mit fogunk ott kapni. Egyfajta kiszolgáltatottságot vállalunk. Ez azért jó, mert ez jobban megnyitja a lelkünket. Erre van szükség ugyanis, a nyitott lélekre. A zarándoklat nyitogatja a lelkünket, s mire odaérünk, már nagyobb készséggel tudjuk befogadni az ott kapott kegyelmeket.
Hogyan készüljön minderre? Ha több napja van még hátra, akkor minden nap legyen külön imádsága, amelyben ezt a nyitottságot kéri. Ne elképzelései legyenek, vagy kitűzött céljai. Egyetlen célja legyen, hogy közelebb kerüljön az Istenhez. Mária azért hív bennünket, mert közvetlenül tudja nekünk nyújtani az ölében tartott Kisdedet. Mária szeretete átjár bennünket, és mi is úgy tudunk szeretni (vagy inkább hasonlóan), ahogyan Ő szereti Fiát, és szereti az embereket. Más készületet én nem tartok fontosnak, mint ezt: imádságban kérje ezt a nyitottságot, s legyen kész elfogadni mindent, amit a zarándokút magával hoz. Készüljön fel sok nehézségre, kellemetlenségre, megpróbáltatásra (Zsid 12,11). Ezek is a zarándoklat elengedhetetlen velejárói.
Tisztelt Atya ! Így 59 évesen úgy érzem, megkérgesedett a szívem. Sokat harcoltam közügyekben, vélt vagy valós igazságtalanságok ellen. Megérte ? Nem mérlegelem, de tudom, talán ha 100 esetből egy az elmúlt 20 évben .De azért az egyért már érdemes volt , hiszem. Gyönyörű családom van, békés keresztény életet élhetnék, de valami mindig hajt , űz , hogy tovább . Valami belül. Az eszem azt mondja elég ! Oldja meg mindenki a gondját . Mert szenved a család és kínlódom én is . De ha olyan dolgot látok, hallok, ami nincs a rendjén, márpedig kis városunkban bőven van ilyen ügy, vagy kérik , hogy szóljak, mindíg kiállok , nyíltan ,ha kell indulatosan. Többször magam is érzem, hogy túlléptem egy határt, de a belső késztetés nagyobb. Rendszeresen imádkozok, kérem Jézust, hogy segítsen visszavonulni,de valahogy nem sikeredik. Rosszul imádkozom ? Sokat fecsegek ? Nem hiszem eléggé, hogy Jézus egy szóból is tudja mire van szükségem ? Pedig akarom hinni . Jó úton járok, vagy két végén égetem a gyertyát és mégis azoknak jut a legkevesebb fény , akiket legjobban szeretek ? Néha azon kapom magam, hogy a papokkal, atyákkal szemben is kritikusan lépek fel, pedig emberként nagyon tisztelem szeretem őket, jó barátságban vagyunk. De a papi munkájukban töretlen kiállást várnék el . De ki vagyok én ? Mindnél bűnösebb ! Honnan a bátorság ? Néha én sem értem. Jó volna megnyugodni, megtalálni a lelki békét, a világ dolgait Istenre bízni . Hogyan imádkozzak, hogy ne legyen " sem túl sűrű, sem túl híg " az ima ? Hogy Istennek tetsző legyen ! Sokszor kérem az Urat, ha már engedte" viharnak fújni számat" adjon hitet , hogy hallgatni is tudjam a csendet ! De jól teszem -e ? Nem akarok e olyan szerepet osztani megváltómra
, amit nekem kellene eljátszani ? Kaptam már Öntől, kész megoldást kérdésemre, de ezt nem várom , nem várhatom . Csak az utat mutassa én megjárom ! Bocsánat a sok beszédért, de Római .kat.-ként, ezt egy 3 perces gyónásban nem lehet érdemben elmondani. Várom, megtisztelő válaszát, de ha Ön most nem tartja aktuálisnak, csak azt kérem , imádkozzon értem , útkeresőért . Krisztus föltámadott ! Valóban föltámadott !
Ha úgy érzi, hogy a sok harc után megkérgesedett a szíve, ez azt jelzi, hogy valamit valóban elhibázott. Korántsem azt mondom, hogy mindent, de valamit mégis. Vélhetően azért is adott Önnek az Úr harcos jellemet, hogy azt használja. Lám, ezt mások is észrevették, többször is fordultak, fordulnak Önhöz, hogy álljon ki az igazukért. De egyre bölcsebbé válva kezdi látni, hogy az igazság kiharcolása nem minden. Egyrészt nem is mindig lehetséges, másrészt megtörténhet, hogy nem helyesen mértük fel a magunk vélte igazságot, és a nagy harc után inkább visszafordítanánk mindent. Most már szeretne egyre békésebb lenni. Ez is a bölcsesség jele. Természetesen ez lehetséges, sőt, be is fog következni. Jól teszi, ha nem vár vele, hanem elébe megy, és keresi is ezt a békét, megbékélést.
Javaslom, hogy húzódjon vissza egy időre, legalább néhány napra vagy egy hétre. Legjobb, ha erre egy szerzetesházat választ, ahol együtt imádkoznak Önnel. Tekintse át az életét, vizsgálja meg, melyek voltak a jó, melyek voltak a hiábavaló harcok. Mindezeket köszönje meg az Úrnak. Meg fogja látni, hogy az Úrral töltött beszélgetés több napos csendjéből más emberként fog majd visszajönni.
Mivel három perces gyónást említett, arra kell gondolnom, hogy az eddigi gyónásai talán csak ilyen hárompercesek voltak? Akkor egy igen alapos szentgyónásra is szüksége van. Talán épp e csendes napok után.
Az itt felvetett kérdése már lépés volt ebben az irányban. Folytassa nyugodtan ezt az utat!
Kérdezném megkereszteli-e azt a babát akinek a szülei nincsenek összeházasodva?Egyépként katolikusok. KÖszönöm
A kereszteléssel Krisztus egyházának tagjává válunk. Nyilván az a szülő kéri gyermekének a keresztelését, aki azt szeretné, hogy gyermeke is az Egyház tagjává váljon. A papnak meg kell bizonyosodnia, hogy ez a kérés valóban komoly szándékból származik-e. Ez magától értetődik azoknál, akik maguk is gyakorolják a hitet, életükkel igazolják, hogy az Egyházhoz tartoznak, s hogy ezt fontosnak tartják. Akik viszont nem élnek az Egyházban, nem gyakorolják a hitüket, azoknál joggal teszi fel a kérdést a pap, hogy miért akarják a gyermek keresztelését. Azok a szülők, akik nem tartják fontosnak, hogy összeházasodjanak, tehát az Egyház imáján keresztül áldja meg Isten a házasságukat, azok talán nem is veszik komolyan a keresztséget sem, s abban csupán megszokást, külsőséget látnak. Ilyen esetekben előírja az Egyház, hogy házasodjanak össze, s ha ezt megtették, akkor kérjék a gyermekük keresztelését. Mai kusza világunkban, sajnos, sok olyan helyzet adódik, hogy bár a szülők szeretnének összeházasodni, de ennek valós akadályai vannak. Ilyen esetben nem feltétele a keresztségnek a szülők Egyház szerinti házasságkötése.
Kedves lelkiatya!
Mit jelképez Jézus szívén ábrázoláskor a tűz? ( a töviskoszorú gondolom a szenvedést, de javítson ki ha tévedek)
És Mária szívén mit ábrázol a tűz, a rózsa, valamint a tőr? És miért kapta a szűz azt a megjegyzést hogy "a te szíves is tőr járja át"?
Sajnos nem tudok megbízható választ adni ezekre a kérdésekre, mivel az említett jelképek jellemzően nem a keleti ikonográfia sajátjai. Azt szívesen megosztom, hogy szerintem miket jelképeznek.
A tűz általában a Szentlélek, vagy a nagyfokú szeretetnek a jele. Jézusban mindkettő megvan, joggal kapcsolhatjuk hozzá. A töviskoszorú valóban a szenvedést jelképezheti, ugyanakkor tudjuk, hogy ez nem csupán jelkép, hiszen Jézus fejére valóságosan is tettek ilyet (Mk 15,17). Máriát gyakran ábrázolják rózsával. Ez a kép először a 12. századból származó litániában jelenik meg, amely Máriát Titokzatos Rózsának (Rosa Mystica) nevezi. Nem kizárt, hogy ez a Mária-himnusz a keleti Akathisztosz hatására íródott. De abban nem szerepel a rózsa kép. A tőr megint jelképes, de bibliai gyökere is van. Simeon jövendölte meg Máriának, hogy sokat fog szenvedni, s ő mondja neki, hogy a te lelkedet is hét tőr járja át (Lk 2,35).
mikor fordul jobra az életem abátyám 7 honapja nálam lakik egyedől neveltemfel 2 gyermeket ésaz unokámatis nagyon nehéz rolais gondoskodni meg vele egykislakásban élni márbele fárattam nem tudommár idegileg ésanyagilag medig biom kérem atanácsát atyám
Vajon szokott-e rendszeresen elmenni és elidőzni a templomban? Lehet, hogy a sok családi teendő mellett ez lehetetlennek tűnik, mégis meg kell próbálnia. Enélkül ugyanis nagyon hamar kifárad nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. éppen a családja érdekében kell megtennie, hogy rendszeresen, ha lehet minden nap kiszakadjon legalább néhány percre a napi teendők szorításából, és megálljon az Úr előtt. Ha messze laknának a templomtól, akkor a háza, lakása közelében keressen egy olyan helyet, ahol csöndben együtt tud lenni az Úrral. Ő nagyon sok segítséget és erőt tud és akar nekünk adni, de ehhez oda kell mennünk Hozzá. Meg kell állni előtte. Még csak kérni sem kell, hiszen jól tudja, hogy mire van szükségünk (Mt 6,8). Egyszerűen csak legyen Vele együtt. Meg fogja látni, hogy ettől előbb a saját lelke, majd nem sokkal később a környezete is meg fog változni.
Dicsoseg Jezus Krisztusnak! Mil yen mellekhatasai lehetnek annak ha valaki cask nagyobb unnepekben megy a templomba.
Szeretetünk hőfokának hűlése.
Az Egyház kincseinek életünkben való értéktelenedése.
Életünk végső céljának elhomályosulása.
A másik ember megbecsülésének csökkenése.
Saját szeretetkapcsolataink gyengülése.
Az Eukharisztia, vagyis Krisztus legnagyobb ajándékának fokozatos elvesztése.
Sorolhatnánk még. Nem érdemes kockáztatni. Életünkben egyre növekvő buzgósággal kell keresni Istent, az Ő országát és annak igazságát. Ez nem csak halálunk után juttat a mennybe, hanem már itt, a földön is odaemel.
Dicsőség Jézus Krisztusnak !
Kedves Atya ! Hogyan tudjam valakinek a bűnét elválasztani magától a személytől. Nekem valahogy ez a kettő egybefolyik, ezért szörnyű nehéz szeretnem az illetőt.De hát hogyan szeressek valakit aki hazug, sunyi, engem becsap, stb. és erre én rájövök, ez kiderül. Ugyanakkor tudom, hogy a bűnöst is szereti az Isten, nekem felebarátom, és ő is Isten képmása - bár ez utóbbi tanítás is gondot okoz - mert miféle képmás volna is ilyenformán ő. De gyötör, hogy a felebaráti szeretet a legfőbb parancs és ez nekem nem megy sokszor.
Úgy érezzük, hogy parancsra szeretni lehetetlen. Ez talán igaz is, ha a szeretetnek csak azt az érzelem fűtötte vonzódást nevezzük, amely barátainkhoz, közeli rokonainkhoz köt. A szeretetnek számtalan formája, fajtája és fokozata van. Már csak azért is, mert a szeretet végtelen. Amikor nehéz szeretni, akkor érdemes mindig csak egy lépést, egy fokozatot törekedni előre lépni. Már az is nagy dolog, ha ezért a hazug, sunyi alakért el tud mondani egy imádságot, vagy többet, vagy akár rendszeresen is imádkozik érte. Megint nagy lépés, ha nem akar neki visszavágni, hasonló módon bánni vele. Inkább megszánja e kicsinyes és méltatlan magatartásáért. Következő lépés, ha tud érte tenni valami jót, bármilyen kicsikét, ha megsegíti valamiben. Lehetőleg úgy, hogy ő ne is tudjon róla. Megint egy lépés, ha egy kis időt szán rá, elbeszélgetnek, érdeklődik az életéről, a gondjairól. Sok-sok lépés lehetséges még, amelyek végén egyszer csak azt veszi észre, hogy már nem is haragszik rá, sőt, már megkedvelte. Ez a gyakorlati része.
Ennél fontosabb a kegyelmi rész, hogy mindezt az Istentől kérje. Belátva, hogy saját erejéből nem tudja szeretni ezt az embert, kéri Istent, hogy belépve a Maga szívébe, Ő szeresse onnan...
A bűnt pedig a bűnöstől elválasztani nagyon könnyű. Az egyik egy kegyetlenül rossz cselekvés, vagy éppen hiány, a másik pedig egy ember, aki sokat szenved, lehet épp a saját hitványságai miatt. Hogy is lehetne összekeverni ezt a kettőt? Alanyt az állítmánnyal vagy tárggyal összekeverni nem lehet. Ez a tisztánlátás segíthet a helyes szeretetben.
Kedves Lelkiatya, az a Hívő, aki a Jehova Tanús könyvet kapta!
Hasonlóképp jártam egyszer én is, olyan formán, ökumenizmussal kapcsolatban kerestem könyvet antikváriumba. Konkrétan meg volt mit, s hát kaptam egy hasonlót, amit J.T.-i adtak ki. 1. Határozottan vissza lehet adni, visszaadtam hivatkozva mit kértem. Persze, Egyházunk minden volt csak jó nem. De én mondtam, hogy épp azért nem kérem 2. felvállaltam, gyakorló katolikus vagyok. Ha ez kiderül a könyvvisszaadásnál kiderül milyen is az a friss barátság. Sajnos, amiben reménykednénk, hogy lehet egy témáról úgy beszélgetni, hogy nem sértjük egymás felekezeti identitását, velük nem megy. Ezeket is gyakran tapasztalom egy vonatút, vagy orvosi rendelőben várva. Volt egy református néni, azzal pl. imádkoztunk úgy mentünk a vizsgálatra, de a Tanúkkal ezt nem lehet. Bocsánat, de úgy éreztem ezt meg kell osztani. Isten segítségét kívánom továbbra is! Szilvia
Köszönöm, kedves Szilvia. Tanulságul közzéteszem a sorait.
